A ShaoLin Kung Fu-t i.sz. 495-ben alapították Kína Henen nevű tartományában. Az első templom alapkövének lerakója egy Bua-taó nevű szerzetes volt.
Az első igazi mester az indiai származású Bodhidharma (kínaiban ez Ta Mo-nak felel meg) volt, aki 540 táján érkezett Kínába, hogy találkozzon a császárral, aki ezidőtájt kezdett el buddhistavallásos szövegeket buddhista szerzetesekkel szanszkritról kínaira fordíttatni, hogy a köznép is gyakorolhassa a vallást. Így került kapcsolatba azokkal a bizonyos szerzetesekkel, akik a fordításokon dolgoztak. A templom, amelyet Ta Mo meglátogatott egy hegyen állt egy korábban letarolt erdő helyén. A császár emberei akkoriban kezdtek új erdőt telepíteni, innen a név is: "ShaoLin" (mandarin) - fiatal erdő (kantoni dialektusban "Sil lum").
Amikor azonban Ta Mo a templomhoz ért, a szerzetesek nem engedték be, mert a főpap afféle szerencselovagnak hitte őt, s nem tartotta érdemesnek arra, hogy közéjük tartozzon. Ta Mo tehát egy közeli barlangban meditált mindaddig, amíg a szerzetesek fel nem ismerték elkötelezettségét. A legenda szerint árnyéka belevésődött a falba és ma is látható azon a helyen...

Ta Mo, miután befogadták, hamarosan felismerte hogy a mozgásszegény életmódtól a szerzetesek kondíciója igencsak halovány és hogy a megfelelő fizikális és pszichikális állóképesség hiányában még a legalapvetőbb buddhista meditációs gyakorlatok elvégzésére sem képesek. Ezért hát olyan mozgásgyakorlatokat tanított nekik, amelyek segítségével megőrizhetik erőnlétüket és elősegíthetik a "chi", a belső erő áramoltatását a szervezetükben. Az egyes mozgássorok egyébként az indiai és kínai ikonográfia főállatainak mozgását voltak hivatottak "leképezni" (tigris, kobra, leopárd stb.). Mivel a templom a világtól meglehetősen elzárt helyen állt, a különböző vadállatok támadásai és az útonállókkal való harcok mindennaposnak számítottak. Körülbelül ekkorra tehető a Kung Fu kialakulása is.
Kung Fu - hosszú, kitartó munka eredménye, avagy az eltervezett munka elvégzése, tökéletesítése.
Shaolin filozófiájának látszólagos kettőssége (a buddhizmus erőszak ellenessége - egy erőteljes harcművészet) általában valamiféle ellentmondás érzését kelti bennünk, európaiakban. Ez azonban távolról sem igaz. A Kung Fu valójában az erőszak lényegét vizsgálja, és annak elkerülésére tanít. Lényegében a harcos csupán "visszautasítja" az erőszakot és "visszaküldi" azt a támadónak. Ennek hirdetésében nagy szerepe volt Chang San-fengnek, aki a kemény ellenpólusaként dolgozta ki a lágy harcművészetet.
Ezen filozófia követői később felhasználva taoista és egyéb tanokat is, egy új "rendet" hoztak tehát létre amely a kor kínai szellemi irányzatainak valóságos keresztmetszetét adta.
A kaotikus kínai történelem folyamán ShaoLin papjai és harcosai, tudásuknak és erejüknek köszönhetően fontos szerepet vállaltak az ország életében úgy a politikában, mint a hadvezetésben.
A 18. században az akkoriban uralmon lévő Csing (Qing) dinasztia alatt a templom rendszeres támadásoknak volt kitéve, mivel az uralkodók tartottak a nagy tudással rendelkező harchoz is magas szinten értő papoktól. A legenda szerint egy Shaolin pap harcértéke 50 katonáéval ért fel. 1723-ban egy nagy erejű támadás során a mandzsuk felgyújtották a templomot, melynek újjáépítése hosszú ideig tartott. A kolostor pusztulása után néhány évtized alatt - a megmenekült és az országban szétáramló szerzetesek révén - Shaolin rendszerű iskolák sokasága jött létre. Innen származik a Shaolin stílusok sokrétűsége, egyes kutatók szerint számuk több százra tehető.
Az 1901-es boxerlázadás (az érdekeiket védő nyugati hatalmak és Japán ellenében) a ShaoLin templomok végét jelentette. Az első világháború még mindig feudális állapotok közt találta a polgárháborús Kínát. Bár 1931-re az európai és amerikai érdekeltségek megszűntek, a nacionalisták (Chiang Kai Shek) és a kommunisták (Mao) vidáman gyilkolták egymást és mindent, ami az útjukba került, beleértve a ShaoLin-okat is (például a Szechuan tartománybéli O Mei Shan -Nagy Fehér Hegy- templomát egy tűzérségi gyakorlaton célpontnak jelölték ki és elpusztították).
Bár a kommunista kormány törvényen kívül helyezte ShaoLin-t, a Kung Fu népszerűségének köszönhetően afféle "megtűrt" helyzetet élvezett. Sőt most a XXI. században, a kínai rendszer viszonylagos korábbi demokratizációjával, és az általános technológiai fejlődéssel Kína nemzeti kincsnek nyilvánította a Kung Fu-t, melynek népszerűsége nyugaton is egyre növekszik.
Szakértők szerint a XX. század egyik legnagyobb harcművésze volt... A shuai chiao nagymestere sohasem hátrált meg egy kihívás elől sem, és ami ennél is fontosabb, sohasem távozott vesztesen egy kihívás után sem! Több oldal is kevés lenne ahhoz, hogy Ch'ang mester legendás képességeiről és tudásáról írjunk. Csak tiszetelettel és csodálattal beszélhetünk róla...Már fiatalon nagy népszerűségre és tudásra tett szert: több mester speciális technikáit sajátította el és állandóan továbbképezte magát. Tehette ezt mint a Nanking-i Kuo-Shu iskola tanulója és oktatója. Számos stílusban járatos volt - shuai chiao, Lo-Han, pa-Kua, shaolin kung fu. A harcművészet magasfokú átélése és a harcművész társadalomban szert tett hírneve folytán ezek közül két stílust alakított át: az egyik a Ch'ang Shih Tai Chi Chuan, a másik a Hsing-Jing Chuan. A harcművészek közössége mindkét módosított stílust elfogadta. A két stílus küzdelem központú, de őrzi az eredeti rendszer erejét. Ch'ang nagymester oktatott néhány különleges helyen is: Taipei-i Központi Rendőrakadémia, Nanking-i Harcművészeti Intézet. Ő volt Tajvanon minden nemzeti bajnokság hivatalos felelőse, ezen kívül a hadsereg és a rendőrség fő kiképzője. Nagyon sok időt szentelt művészete terjesztésének, beutazta az egész világot, bemutatókat és szemináriumokat tartott... 78 éves korában hunyt el. Tajvanban "élő nemzeti kincs"-nek tekintették és máig ő az egyetlen mester, akinek a piros-fehér-kék (Tajvan nemzeti színei) övet adományozták. Az övet vele együtt eltemették...
Ch'ang Dung Sheng nagymester 1908-ban, a majom évében született Bao Dingben Hopei (Hebei) tartományban, amely egyébként arról ismert, hogy számos nagyszerű harcművészt adott a világnak. Az összes mester közül, akik az elmúlt 2000 évben kikerültek ebből a tartományból Ch'ang Dung Sheng a legismertebb nagymester - valószínűleg az utóbbi 300 év, de kétségtelenül az évszázad legjobb harcosa e stílusban.
Ch'ang Dung Sheng nagymester az első Kung Fu technikákat apjától, nagyapjától tanulta. Hét éves volt mikor a híres Zhang Feng-Yan lett a tanítója, aki a Bao Ding Shuai-Chiao - ennek az ősrégi stílusnak leggyorsabb és legerőteljesebb ága - legkiválóbb szakértőjének számított. Zhang Feng-Yan Ping Jing-Yi legjobb tanítványa volt. Ping Jing-Yi életében akárcsak Ch'ang, élő legendává vált. Ch'ang nagymester a kezdetek óta gyanította, hogy mestere Zhang Feng-Yan kora legjobbjai közé tartozik. Ezt bizonyította az is, hogy minden fiatal harcos vele együtt akart edzeni. A sok jelentkező közül csak nagyon keveseket fogadott tanítványául. Ch'ang nagymester nem csak ezen kevés kiválasztottak egyike volt, de már 17 évesen mester elnevezésre tett szert. Ő volt Feng-Yan mester kedvenc tanítványa, sőt feleségül vette mesterének második legidősebb lányát.
Mikor Ch'ang 20 éves volt, elhagyta Hopei tartományt, hogy Nankingban, Kína legjobb iskolájában, a Kuo-Shu iskolában megtanulja az ország legfontosabb Kung-Fu stílusait. Nagy megtiszteltetést jelentett, ha valakit felvettek ebbe az iskolába, és aki ide akart járni, annak az elképzelhető legszigorúbb vizsgáknak kellett alávetnie magát. Ch'ang nagymesternek ötéves kemény edzésének köszönhetően első próbálkozásra sikerült kiállni ezt a próbát, mégpedig oly meggyőzően, hogy kiképző lett az iskola Shuai-Chiao osztályán. Emellett a stílus mellett otthon volt még a Ching-Ly, lo-Han, Pa-Kua stílusokban, és a Shaolin Kung Fu számos elemében is.
Egy hagyományos tornán Ching-Chia Kua-ban a mongol bajnok Hukit is kihívta. A 200 kilós óriás ellen csak dobótechnikákat alkalmazva küzdött, és a hatalmas súlykülönbség ellenére ellenfele minden támadását semlegesíteni tudta, míg végül "tönkreverte".
Ch'ang nagymester 25 évesen részt vett az 5. Kuo-Shu-Torna selejtező küzdelmeiben Nankingban. Több mint 1000 harcos mutatkozott be itt, köztük a legfontosabb kínai stílusok mesterei. A torna tétje az volt, melyik stílus bizonyul a legjobbnak. Ch'ang nagymester minden ellenfelét legyőzte, "intimellenségével" Lu Chiou-Sheng-gel bezárólagosan, és így a nehézsúly bajnoka lett. Ez volt a legutolsó ilyen típusú torna, ahol minden harcművészet mesterei felléptek, hogy bebizonyosodjék, ki a legjobb köztük. Ezt a versenyt tekintették a legkeményebb kihívásnak, amelyben felmérték egymásközt erejüket, és az egyes harcművészetek minőségét. A torna győztesét mint kikezdhetetlen kínai mestert ismerték el.
Dicsőséges győzelme után Ch'ang nagymester nagyon sokat utazott, hogy művészetét Kínán kívül is megismertesse, és hogy különböző stílusok mestereinek segítségével bővítse tudását. Azonban soha nem, mint diák tanult, az akkori szokás szerint a mesterek kihívták egymást és öszemérték tudásukat és, ha megfelelő szintűnek találták egymás képességeit, "kicserélték" tudományukat, technikáikat. Ezt a módszert "jau huan"-nak nevezték. Ezen a módon Ch'ang Dung Sheng 50 különböző mester speciális technikáit tanulta meg.
A II. világháború alatt Ch'ang nagymester a hadsereg speciális egységeinek képzésében vett részt. Ez az életszakasza oly gazdag anekdotákban, hogy egyedül ezekről könyvet lehetne írni. Ezen a helyen csak ízelítőt nyújtunk ezekből: Kuang-Si börtönében minden ott szolgálatot tevő Judo-specialistával kiállt. Miután minden őrt legyőzött, kiállt a foglyok ellen is, akik megszokták, hogy minden nap Judo edzéseken vegyenek részt. Ch'ang mester mindenkit legyőzött, aki kiállt ellene - kivétel nélkül. Köztük nagy tekintéjű Judo-bajnokok is voltak, mint Hakayama Taido, Hisa Kuma és Hichi Masao.
1948-ban kiírták Shanghaiban az országos bajnokságot, de a háború előtti tornákkal ellentétesen ezen a versenyen már nem engedélyeztek minden stílust. A Shuai-Chiao újabb változtatásaival független versenyt készítettek elő. Más stílusokat, mint a Kuo-Shu-t már nem engedélyezték. A harcosok 32 tartományból és 12 városból érkeztek, 9 kínai csapat és 58 katonai egység tagjai voltak. Ch'ang nagymester, aki akkor 40 esztendős volt, a hadsereget képviselte. Minden ellenfelét könnyűszerrel legyőzte, és ezzel bebizonyította, hogy 15 év után is ő volt a "No.1".
Miután a nemzeti bajnokságokat kétszer elnyerte, és számtalan viadalban győzedelmeskedett, Ch'ang nagymester úgy döntött, hogy a tanításnak szenteli magát a Taipei rendőrakadémián, ahol 30 éven át adta tovább tudását. Ezidő alatt ő volt Tajvanban minden nemzeti bajnokság hivatalos felelőse. Ezen kívül a hadsereg és a rendőrség fő kiképzője volt. Tajvanban a Shuai-Chiao-nak több mint 30.000 tagja van, miáltal ez a világ legnagyobb kínai harcművészeti szövetsége.
1975-ben Ch'ang nagymestert meghívták Marokkóba, hogy ott II. hassan király előtt előadást tartson a kínai harcművészetekről. Látogatása során Ch'ang nagymestert kihívta a Királyi Gárda fő kiképzője, 4 danos taekwondo mester. Ch'ang nagymester elfogadta a kihívást. A harc csak néhány másodpercig tartott, Chang nagymester koreai ellenfelét öntudatlan állapotban küldte padlóra. Az eltelt évek szemmel láthatóan nem fakították meg tudását.
1982-ben Ch'ang nagymester megalapította a I.S.C.A.-t, és nagyon sok időt szentelt művészete terjesztésének. Beutazta az egész világot, bemutatókat és szemináriumokat tartott...
1986. június 18-án 78 éves korában hunyt el Ch'ang nagymester. A csodálatot és tiszteletet, mely a harcművészetek ismerői közt világszerte övezi, nem lehet szavakba foglalni. Tajvanban "élő nemzeti kincs"-nek tekintették, és máig ő az egyetlen mester, akinek a piros-fehér-kék (Tajvan nemzeti színei) övet adományozták. Az övet vele együtt eltemették...
Halála után a Shuai-Chiao 10. Dan fokozatát megszüntették, ez szimbolizálja, hogy az olyan mesterek mint Ch'ang nagymester a századunk kezdetén meglévő, a Kung-Furól felhalmozott tudás legalább 60%-át magával vitte a sírba.
Nagyon valószínű, hogy kínai harcművészetek teljes történetében nincs mégegy mester, aki fél évszázadon keresztül veretlen maradt - és itt nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Ch'ang nagymester egyetlen kihívást sem utasított vissza.
A szombathelyi Shaolin Kung Fu és Tai Chi chuan iskola megalakulásával gyökerezett meg és indult virágzásnak a stílus Magyarországon.

Szombathelyen a kínai harcművészet oktatása 1981-ig vezethető vissza. Zsoldos Zoltán (művésznevén 'Báró') nevéhez fűződik az első kung fu iskola elindítása. Személyes barátság kötötte Norbert Pelzl Grazban élő mesterhez, aki a Mu-Sul-Kwan nevű sportiskolájában számos harcművészetet oktatott (Taekwon-do, Aikido, Kung fu).
A 80-as évek elején még csak gyermekcipőben járt a keleti harcművészetek oktatása és elterjedése hazánkban. Az akkori politikai vezetés pedig nem látta azokat a pozitív lehetőségeket az ifjúság nevelésével kapcsolatban, amelyek e küzdősportok lényege: a jellem, az akarat fejlesztése, erkölcsösség, fegyelem, figyelem koncentráció, az idősebbek, a nők tisztelete, embertársaink megbecsülése, szeretete, s végül ,de nem utolsó sorban az egészség megóvása, megőrzése és az önvédelem tanulása.
Mint minden új dolog, nehezen talált megértésre és elfogadtatásra a kung fu is a többi harcművészettel együtt. ˝Báró˝ munkáját a kitartás és odaadás jellemezte, mint a zenében, itt is kimagaslót és maradandót alkotott - munkájának eredménye tanítványában él tovább. 1985-ben különböző okok miatt visszavonult a kung fu aktív oktatásától, s az akkori csoportot Iker Tamás és Koszogovits Mihály vette át.
1985. októberétől a Controll SE - melynek megalapítója és vezetője Asbóth Péter volt - szakosztályaként működött tovább a csoport. Péter - aki 2. Danos kick-box mester - sok-sok segítséget nyújtott működésünkhöz az akkori nehéz időkben.
1987-ig az addigi technikák megőrzése és begyakorlása volt a célja Iker Tamásnak és Koszogovits Mihálynak, azonban mester hiányában nem volt biztosítva a szakmai továbblépés és vizsgáztatás. Ezt felismerve próbáltak kapcsolatot teremteni a Mu-Sul-Kwan sportiskola vezetőjével, Norbert Pelzl mesterrel, aki máig ismeretlen okok miatt nem fogadta el a felkérést.
Tix Richárd mester, aki akkoriban éppen a Magyarországi Kung Fu Szakág megalapításán fáradozott, az első alapító gyűlésre meghívta a két oktatót is. Így 1987. július 15.-től a szombathelyi iskola hivatalosan elismert lett Magyarországon.
A szakág nyújtott segítséget a szakmai irányító megtalálásában.
Köszönettel tartozunk ezért Bánhegyi László magyar kung fu mesternek, aki a Kung Fu Szakág elnöke volt. Tix Richárd a Kung Fu Szakág vezetője, Iker Tamás és Koszogovits Mihály pedig elnökségi tagok, mint magyarországi stílusvezetők.
Még 1987. őszén történt egy találkozás Si Fu Rudolf Haunerral, aki Bécsben vezette a Yin-Yang Kung Fu iskolát, amely az I.K.F.A. (International Kung Fu Association, vezetője Hwang Ching-Zeng) égisze alatt működött. Hauner mester nagyon készségesnek mutatkozott az együttműködéshez, s a szerencsének köszönhetően a két mester stílusa azonos volt. (Az eddigi mesterek közül - Norbert Pelzl, Rudolf Hauner, Detlef Leppkes - mindhárom Hwang Ching-Zeng tanítványa volt!)
A szakágból Magyarországi Kung Fu Szövetség alakult (1990. április 7.), melynek az iskola alapitó tagja, és Koszogovits Mihály, mint a stílus magyrországi vezetője, elnökségi tag lett. Nemzetközi vonalon az I.K.F.A. biztosította Rudolf Hauner Úron keresztül a biztos szakmai alapokat. Az I.K.F.A. a C.K.P.W.A.-nak (Chinese Kuoshu Promotion Worldwide Association) volt a tagja. Ez egy Taiwan székhelyű világszervezet, amely 22 tagországgal rendelkezik. A működésnek tehát minden feltétele adott volt, szép sikereket értünk el, jó hírnevet szerezve ezzel a Shaolin Kung Fu-nak.
Sajnos Si Fu Hauner olyan elvárásokat támasztott a magyarországi szekcióval szemben, amelyek teljesítése meghaladta az iskola erejét, így az megszakította a kapcsolatot Hauner mesterrel.
A szakadást követően szinte azonnal sikerült felvenni a kapcsolatot Detlef Leppkes-szel, aki Németországban élő Shaolin Kung Fu mester, valamint a Tai chi chuan-Yang stílus - és a Tzü wei shu stílusok avatott oktatója. Leppkes mester szintén Hwang Ching-Zeng tanítványa volt. Sajnos Hwang nagymester azóta visszavonult az oktatástól, s így az általa vezetett I.K.F.A. szétesett.
Detlef Leppkes mester nagy örömmel vállalta a magyarországi Shaolin Kung Fu Association szakmai munkájának irányítását (1996. június 1.). Leppkes mester a "Verein für Kung Fu und Tai Chi" nevű egyesület vezetője Németországban.
1996. augusztus 4-én megalakult a "Shaolin Kung Fu Association Hungary" nevű szervezet, melynek az összes Ch'ang stílusú Shaolin Kung Fu és Tai Chi Chuan iskola a tagja.
Az elnökséget a magyarországi stílusvezető és az instruktorok adják. Ők döntenek a stílust érintő legfontosabb kérdésekben. A szakmai továbblépést, a nemzetközi kitekintést a V.F.K.T. segíti Detlef Leppkes mester irányításával.
A Ch'ang stílusú Shaolin Kung Fu és Tai Chi Chuan iskola hivatalos tagja a Magyar Tradicionális Kung-Fu és Wushu Szakszövetségnek (HKF), mely AGFIS (Association Générale des Fédérations Internationales de Sports)/GAISF (General Association of International Sport Federations) tag és tagja a Nemzetközi Harcművészeti Szövetségnek, az Európai Harcművészeti Szövetségnek, továbbá a Magyarországi Harciművészetek Össz-Szövetségének.
A Ch'ang stílus oktatása 29 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Ezen idő alatt generációváltás ment végbe a tanuló- és oktatóállományban is. A felmerülő nehézségek ellenére, a stílus jó úton halad a megismerés és az elismertetés területén. Ehhez természetesen kitűnő emberek segítsége kellett, akik önzetlenül, jó harcművészként támogatták iskolánk fejlődését. Közben lelkes és önfeláldozó tanítványok új iskolákat nyitottak az ország különböző részein.
Ch'ang stílusú iskolák Magyarországon:
1981 Zsoldos 'Báró' Zoltán Szombathelyen nyitotta meg az első iskolát,
melyet Si Fu Koszogovits Mihály magyarországi stílusvezető irányít.
Si Fu Krajczár Tamás - segédedző
Fritz Tamás - Ch'ang Tai Chi Chuan segédoktató
1992-ben Iker Tamás Pécsen nyitotta iskolát,
1994-ben Bertalan Ákos Hévizen, jelenleg Keszthely,
1995-ben Kaiser Balázs Mosonmagyaróváron,
1995-ben Skrapits Péter Szentpéterfán,
1996-ban Bornemissza Péter vette át a pécsi iskolát,
1999-ben Cser István Csornán,
2001-ben Bugár Bertalan vette át a mosonmagyaróvári iskolát,
2002 februárban dr. Korcsmár Péter Budapesten,
2002 szeptemberben dr. Farkas-Solymár Edit Szegeden,
2004-ben Takács László Pécsszentlőrincen,
2007-ben Cser István Győrben,
2009-ben Cordier Bálint Sárváron.
2009 Lányi Péter - budapesti Tai Chi oktatás.
Ch'ang Stílusú Shaolin Kung Fu nemzedékei
Ch'ang Stílusú Shaolin Kung Fu és Tai Chi Chuan Iskolák Magyarországon